Ifj. gr. Andrássy Gyula parlamenti beszédei

Belügyminiszteri tevékenysége előtt:

Képviselőházban (Képviselőházi Napló)
1890 jan. 17-én az 1890-es költségvetésről
1890 dec. 5. a fegyvergyár ügyéről (háború esetén megfelelő fegyverek álljanak rendelkezésre)
1890 dec. 12. a fegyvergyár ügyéről
1891 febr. 13. az 1887:XX tc. kedvezményeinek kiterjesztéséről a katonai özvegyekre és árvákra
1891 jún. 25. a közigazgatási reform reformról
1892 márc. 17. a házszabályokról (a házszabályok értelmében csak személyes támadás esetén van joga a képviselőknek felszólalni; ha a pártot támadják, személyesen ne válaszoljanak)
1892 márc. 18. a közjogi politika védelméről
1895 márc. 11. Id. gr. Andrássy Gyuláról és politikájáról
1903 febr. 5. Felszólalás a véderővitában (a nagyhatalmi státusz jellemzői, ismérvei, kiegyezésről, hadseregről, a vezényleti nyelvről)
1903 febr. 7. Felszólalás a véderővitában (az előző beszéd magyarázata, a hadseregről)
1904 dec. 15. A házszabályok reformjának szükségességéről
1904 dec. 28. A következő választásokról (az obstrukció, a házszabályrevízió kérdése)
1905 jún. 21. A király kéziratának a meghallgatását ne tagadják meg a képviselők
1905 okt. 10. „A minisztérium kötelessége a király és az országgyűlés között a közvetítő szerepet vinni.” – Ifj. gr. Andrássy Gyula határozati javaslata az 1905-ös választások után kialakult helyzetre reflektál: „A kormánynak nemcsak egyes tényei ütköznek az alkotmányba, hanem oly államjogot hirdet, mely szabadságunkat örökre alááshatná. A nemzet részvételén alapuló kormányzás mellé odaállít egy másikat, mely a nemzet részvétele nélkül, sőt, a nemzet akarata ellen is folytatható és melyhez a király teljes joggal nyúlhat, valahányszor a többség merészkedik önálló nézettel bírni. … A király a parlament nélkül uralkodhatik.”

Belügyminiszterként (1906 ápr.8. – 1910 jan.17-ig):

1906 júl. 19. Ifj. gr. Andrássy Gyula az önkormányzati reformról, a közigazgatás reformjáról, a közegészségügyről. Azt is szorgalmazza, Hodzsa Milán javaslatát a gyülekezési és egyesülési jogról ne fogadja el a kormány.
1906 júl. 20. Ifj. gr. Andrássy Gyula arról beszél, a főispáni tisztség eltörölhető lenne, ha nem jelentene egyensúlyt a nemzetiségi politikusokkal szemben.64. országos ülés 1906 nov. 26-án: nemzetiségi kérdésben álláspontja
1906 nov. 27.: A közegészségügyről
1907 jan. 10. Ifj. gr. Andrássy Gyula elítéli a Bihar megyei közigazgatási bizottság elvi álláspontját (nem fogadhatnak el ajándékokat, pártatlanok legyenek, ne legyenek részrehajlóak).
1907 febr. 20. ifj. Andrássy Gyula válasza Brediceanu Koriolánnak (1907 febr. 14. az erdélyi Bogsánban a választásokon csendőrségi túlkapás volt a románokkal szemben)
1907 febr. 28. A kivándorlásról és a szakszervezetekről
1907 jún. 26. horvát képviselők magyar parlamentben mondhatnak horvátul beszédet, de törvényjavaslatot nem adhatnak be
1907 okt. 16. ifj. Andrássy Gyula belügyminiszterként benyújtja a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztéséről, a hatásköri bíróság felállításáról, az állami és a törvényhatósági alkalmazottak nyugdíjszabályozásáról és a vármegyei közigazgatás rendszeréről szóló a 1891:33 t.c. hatályon kívül helyezéséről a törvényjavaslatait.
1908 jan. 15. Mezőfi Vilmos interpellációja ifj. gr. Andrássy Gyulához az általános, egyenlő és titkos választójog bevezetéséről (ifj. gr. Andrássy Gyula a részletekbe nem bocsátkozik)
1907 nov. 8. A magyar állampolgárok adó- és újoncmegtagadási jogáról szóló törvényelfogadási vitában ifj. gr. Andrássy Gyula az eredeti törvénytervezet szövegét javasolja.
1907 okt.30. Ifj. gr. Andrássy Gyula a csernovai tragédiáról – Hodzsa Milán interpellációjára adott válasz. A csernovai tragédia néven elhíresült csendőrsortűz 1907. október 27-én dördült el a Liptó vármegyei, Rózsahegy közelében található Csernovában. Andrej Hlinka mellett tüntető helyi szlovákok közül 15-en meghaltak és többen megsebesültek.
1908 febr.25. Ifj. gr. Andrássy Gyula a választási reform előtt a házszabályrevíziót szorgalmazta és az obstrukció ellen kívánt fellépni. Hangsúlyozta, a parlament működőképessége a tét, s ez a magyarság egyik sorskérdése (a végrehajtó hatalom megerősödött, „a népképviselet nem tud feladatának megfelelni”). Beszélt a szociáldemokrácia és a nemzetiségek megerősödéséről, őket is be kívánva vonni a politikai életbe. A cigányok letelepítését és társadalmi integrációját is fontos feladatnak nevezte.
1908 márc. 28. A szakszervezetek vagyonára vonatkozóan ifj. gr. Andrássy válaszolt egy interpellációra.
1908 ápr. 1. A körorvosok fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslat.
1908 ápr.4. Ifj. gr. Andrássy Gyula egy anyakönyvvezető védelmében szólalt fel.
1908 márc. 14. Ifj. gr. Andrássy Gyula a szakszervezetek feloszlatását helyezi kilátásba (a szociáldemokrata párt rendszeres tüntetéseket rendez, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra a választójog kérdésében)
1908 máj. 6. ifj. gr. Andrássy Gyula Sopronra vonatkozóan a német nyelv használata mellett áll ki és a román párt megalakítása ellen érvel.
1908 máj. 8. Tolna megyében a földmunkások aratósztrájkja miatt ifj. gr. Andrássy Gyula szorgalmazza a csendőrség létszámának megemelését és megvonja a népgyűlések engedélyezésének a jogát
1908 máj. 16. Ifj. gr. Andrássy Gyula beszéde (a nemzetiségi kérdésről: a magyar állam politikájának célja mindig az állam és a nemzet egységének fenntartása lesz; a gyülekezeti és egyesülési jog kodifikálása nem a legsürgetőbb; a szakszervezetek feloszlatása a szakszervezetek visszaélései miatt, Mezőfi Vilmos szociáldemokrata képviselővel vita, a Budapesti lakásviszonyok egészségtelenek, közigazgatás reformja lesz az egyik legszükségesebb a jövőben; a virilizmus eltörléséről, Fiuméban az olaszság erősítéséről, a levéltár újjáépítéséről és a levéltári ellenőrzésről)
1908 máj. 27. A választójogi reformról, Mezőfi Vilmos szociáldemokrata képviselővel vita, a fővárosi hentessegédek sztrájkjának a letöréséről
1908 jún. 12. Mezőfi Vilmos szociáldemokrata képviselővel vita az egészségügyi ellátás kérdéséről
1908 szept. 23. A rendőrök 1908 szept. 16-án leverték a sztrájkoló munkásokat. Pető Sándor interpellációjára válaszolt ifj. gr. Andrássy Gyula. Kifejtette, kötelessége a rendet és a közbiztonságot fenntartani, ill. a rendőrségi visszaélések ellen fellépni. Beszélt a választási reformról is.
1908 nov. 11. Az országgyűlési képviselőválasztásról szóló törvényjavaslatot benyújtja ifj. gr. Andrássy Gyula
1908 nov.25. A kivándorlási visszaélésekről
1908 nov. 27. A közös minisztériumok költségvetéséről
1908 nov. 28. Ifj. gr. Andrássy Gyula válasza Pop Cs. István interpellációjára, a magyar nemzetiségpolitikáról
Főrendiházi beszédek:
A főrendiház XIV. ülése: Tisza István felszólalására válaszol: Bihar vármegye közigazgatási bizottságáról
A főrendiház XXXIX. ülése: A kivándorlásról

Ellenzéki politikusként:

1910 jan. 24. Az alsóház ésfelsőház kapcsolatáról
1910 jan. 25. Kifejezi bizalmatlanságát Khuen-Héderváry Károly kormányával szemben (az önálló bankot nem tartja reálisnak, főleg a választási törvényre és az idemnitás kérdésére tér ki).
1910 jan. 28. Az önálló bank ellen
1911 jún. 1. A politikai jelszavak hátteréről ad áttekintő képet és a középutas politikát hirdeti.
1911 júl.22. A véderőről szóló törvényjavaslatot nem szavazza meg ifj. gr. Andrássy Gyula. A beszédében indokolja álláspontját, az a célja, hogy harmónia legyen a király és a nemzet között, magyar nyelvű vezényszavak legyenek a hadseregben és a modern nemzetet harci szellem hassa át: a nemzetnek a szívéhez is hozzá kell férkőzni.
1912 jan. 26. A véderőjavaslatról, a címerkérdésről és a trializmus veszélyeiről
1912 jan. 27. Az obstrukcióról
1912 okt. 30. A véderőjavaslatról
1913 nov. 14. Ifj. gr. Andrássy Gyula szerint a képviselőházat fel kellett volna oszlatni és a választások tisztátalanságát bírálja az anyagi források tekintetében. A felszólalásra Tisza István válaszol.
1916 jan.5. Ifj. gr. Andrássy Gyula helyzetelemzése a világháború állásáról
1916 jún. 14. Ifj. gr. Andrássy Gyula a háborúról beszél és kéri pártját, az Alkotmánypártot, tartsa ébren a nemzetben az erős akaratot a győzelemhez.
1916 júl. 5. A parlament bírálata („Nekem meggyőződésem, hogy a magyar parlament beteg.” „egy kijegecedett közjogi testület a többség.”) és a nemzet megóvása a felesleges harcoktól. A felszólalásra Tisza István válaszol
1916 szept.6. Ifj. gr. Andrássy Gyula indítványozta a delegáció összehívását (az 1867:XII.tc. alapján). /A delegáció állapítja meg a költségvetést és „különösen a külügyi kérdésekkel kapcsolatos kényes kérdéseket” intézi./ Beszélt az I. világháború alakulásáról is. Tisza István a háborús helyzetről tart beszámolót.
1917 febr.8. A választójogról (megadná a katonáknak és a 30 éven aluliaknak is) és Tisza István politikájának bírálata

A Horthy-korszakban:

1920 febr. 27. Ifj. gr. Andrássy Gyula felszólalása az alkotmányosság helyreállítása és az államfői hatalom gyakorlásának ideiglenes (!) rendezése kapcsán. Ekkor még elfogadja, hogy nem foglalkoznak a végleges alkotmánnyal és az államfői hatalmat időlegesen állapítják meg, a Nemzetgyűlésnek adott teljhatalmat viszont bírálja.
1920 júl. 23. A forradalmi gondolatokkal szemben a nemzeti eszme és a Szent Korona-tan jelentőségét hangsúlyozza. Teleki Pál politikájával egyetért, az erkölcsi tekintély helyreállítását szorgalmazza.
1921 márc. 12. A baloldali forradalmakról
1921 ápr.21. Ifj. gr. Andrássy Gyula beszéde IV. Károly lemondásáról és a jogfolytonosság szükségességéről. Kritikát fogalmaz meg Gömbös Gyula politikájával szemben (a katonai szellem ne kerüljön be a civil közigazgatásba).
1921 máj.4. Ifj. gr. Andrássy Gyula arról beszél, a nagyhatalmak uszították fel a Monarchia nemzetiségeit és Angliában rokonszenv mutatkozik meg Magyarország iránt.
1921 máj. 31. Ifj. gr. Andrássy Gyula Sándor Pál vádjaira válaszol, aki őt antiszemitának tartja: „a politika a mérséklet útján megmaradjon s hogy visszatartsam azoktól a túlzásoktól, amelyek ép annyira kárára a magyar nemzetnek és ártanak a magyar becsületnek, a magyar békének, a magyar jövőnek.” Az őszirózsás forradalomról és Károlyi Mihállyal való személyes kapcsolatáról is beszél.
1922 jan. 14. Ifj. gr. Andrássy Gyula Bethlen István beszédére válaszol, amelyben a legitimista politikusokat bírálta.
1922 jan. 25. Bethlen István vádjaira válaszol (királypuccsról, legitimizmusról)
1922 júl. 11. A frankhamisítási ügyről, az „álparlamentarizmus” bírálata
1924 ápr. 8. Ifj. gr. Andrássy Gyula legitimista alapról bírálja Bethlen István politikáját. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítását szorgalmazza és gazdasági helyzetről, ill. a nemzet erkölcsi erejéről beszél („olyan lerongyolt nemzetnek, mint a magyar, egy olyan szerencsétlen viszonyok között integritását elvesztett nemzetnek legfőbb kincse az önérzete, büszkesége”) Az elcsatolt országrészeken tragikusnak látja a magyarság helyzetét, szemben hazánkkal, ahol a kisebbségek jobb feltételek között élnek. A külpolitikai orientációt a kisantant országokkal szemben elsősorban Olaszországgal, Lengyelországgal, Bulgáriával, Törökországgal, Németországgal és Oroszországgal tartja elképzelhetőnek.
1925 május 20. Ifj. gr. Andrássy Gyula elutasítja a választójogi törvénytervezet („Önök ma a magyaroktól féltik Magyarországot, nem Magyarország ellenségeitől”)