1848-49 Forradalom és Szabadságharc és a két gróf Andrássy Gyula.

1848. március 15-én reggel fél 9 tájban egy csoport fiatalember lépett ki a Pilvax Kávéházból és indult sietősen, rendezetlen menetben a közeli egyetem felé. Arcukba havas esőt vert a szél. Hányan voltak? Negyvenen? Nyolcvanan? Nem tudjuk pontosan. Annyi biztos, hogy kevesen. Maroknyi fegyvertelen csapat a Pesten állomásozó hétezer császári katonával, a budai vár ágyúival szemben. Mentek, hogy maguk mellé vegyék az egyetemistákat, talpra állítsák a pesti nép ezreit,- elérjék, a magyar szabadságot, vagy meghalljanak érte. Mennyi felvonulást, mennyi ünneplést és rohamot, mennyi vért és gyászt látott a Magyar haza 48 tavaszától- 49 őszéig.

Pesten volt négy héttel március 15 után Batthyányi, Kossuth, Széchényi, a Pozsonyból Pestre érkező magyar kormány. A Pozsonyi országgyűlés ahol a fiatal Andrássy Gyula is hallatta szavát a szabadság eszméit képviselve Zemplén megye követeként. Megyéje önkéntes nemzetőrök parancsnokaként részt vett több ütközetben. Ott volt a pákozdi csatában, majd harcolt Schwechatnál is. A tavaszi hadjáratban Görgey Artúr segédtisztjeként szolgált. 1849 tavaszán honvéd ezredessé léptették elő.

A Szemere-kormány megbízottjaként utazott Konstantinápolyba diplomáciai küldetéssel a szorongatott magyar szabadságharc számára igyekezett külföldi támogatást szerezni és mentette meg számos honfitársát. Andrássy, Rákóczi után a nemzetközi diplomáciában diplomataként, sikerrel képviselte hazáját szem előtt tartva a haza érdekeit.

Sorolhatnánk a forradalmi eseményeket, megnyert és elvesztett ütközeteket, hőstetteket, de nem egyedül ez fontos, hogy mi történt, hanem, hogy miért, milyen gyökerekkel és mit hozott a 21 század emberei, a magyar nemzet számára. Fontos, hogy nem csak megismerjük, de értsük is a történéseket, a történelmet, az abban résztvevő hazafiak tettét és sorsát, diplomáciában vetett hitüket és munkásságukat, keresztény- európer gondolkodásukat. Vitathatatlan, hogy Andrássy Gyula a szilárd értékszemléletével, erős nemzetbe vetett hitével, diplomácia érzékével példaképül szolgálhat a jelenkor embere számára.

A két gróf Andrássy Gyula, apa és fia jelentős szerepet játszott Magyarország történetében, és gazdag örökséget hagyott hátra az utókor számára. Az apa a kiegyezés egyik megalkotójaként, magyar miniszterelnökként, közös külügyminiszterként másfél évtizeden át a Monarchia egyik legfőbb irányítója volt. Ifjabb Andrássy Gyula évtizedeken át működött a közélet első vonalában. Mindketten kiemelkedő érdemeket szereztek abban a modernizációs sikertörténetben, amely a kiegyezéssel kezdődött,és mindvégig hűek maradtak a 1848-ban meghirdetett eszmékhez és a szent koronához.

Az ifjabb Andrássy Gyula Alapítvány a két gróf Andrássy Gyula négy részes filmmel állított emléket, bemutatja a két történelmi személyiség együttesen több mint száz évet felölelő élettörténetét, politikusi és diplomácia pályáját, valamint kultúraszervező, művészetpártoló – és az ifjabb Andrássy esetében tudományos – tevékenységét is azzal a nem titkolt céllal, hogy új iskolát teremtsen a történelmi ismeretterjesztés és a nemzetnevelés területén. Az Alapítvány a ’48-as emlékek felidézésében és forradalmi magatartás megjelenítésében, két arcél megrajzolásával két sikeres életpályát adott a diplomatáknak és a közemberének példázatul, hogyha a Parlament előtt sétál, büszkén tekintsen a téren álló Andrássy szoborra és emlékezzen a róla tanultakra.

Budapest, 2018.március 8.

Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány kuratóriuma