Hol lesz ifj. gróf  Andrássy Gyula végső nyugvóhelye?

Örömmel olvastuk, hogy Polgárdi Önkormányzata felvállalta, hogy méltó és végső nyughelyükre helyezi azokat a Batthyány-családtagokat, akik a polgárdi temetőben nyugszanak. Kegyeleti aktus ez, amelynek szilárd  alapja, hogy a Batthyány családnak van kriptája Polgárdin.

Ugyanez az újsághír közli azt is, hogy az ott eltemetett ifj. Andrássy Gyula grófot kihantolták, és a Batthyány-család kriptájában helyezték el.

Csíkszentkirályi és Krasznahorkai Ifj. gróf Andrássy Gyula 1860. június 30.-án született Tőketerebesen és 1929. június 11-én hunyt el Budapesten, és Polgárdin  történt az  ideiglenes nyugalomra helyezése.

Ifj. gróf Andrássy Gyula a XX. század első három évtizedének egyik legmeghatározóbb magyar politikusa és gondolkodója volt: a király személye körüli miniszter, belügyminiszter, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere, a lengyel államiság helyreállításának kezdeményezésében kulcsszerepet játszó személyiség, az Alkotmánypárt elnöke, az Antibolsevista Comité egyik vezetője, a Horthy-korszakban a legitimista politikusok vezetője, a második királypuccs külügyminiszter-jelöltje, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, illetve a Keresztény (Nemzeti) Földmíves és Polgári Párt elnöke, a Szent Korona-tan és a magyar alkotmányjog terén maradandót alkotó jogtudós, történész, az MTA tagja, a Magyar Társadalomtudományi Társaság elnöke, kultúr-politikus, a kultúrfölény-elméletének első megfogalmazója, Magyarország egyik legfontosabb arisztokrata magángyűjteményének kiteljesítője, mecénás, művészetfilozófus, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, a Nemzeti Szalon és a Szent – György- Céh elnöke, az Országos Gyermekvédő Liga létrehozásának kezdeményezője és alapító tagja.

Politikus volt?  Ifj. gróf Andrássy Gyula sokkal több volt, mint a manapság nem egyszer kissé pejoratív értelemben használt „politikus” kategória takar. Még akkor is, ha abban a korban élt és munkálkodott, amikor ez a szó, sokkal emelkedettebb tartalommal bírt. Andrássy ugyanis foglalkozott a társadalommal, annak problémáival, a gazdasággal, a történelemmel, a hadügyi kérdésekkel, egyszóval személyében egyidejűleg volt kül-,bel- , társadalom-, gazdaságpolitikus, történész, hadtudós, heraldikus, jogfilozófus, kultúr-mecénás, – mai szóval – európai utas-, intelligens menedzser, s vaj’h ki tudná felsorolni, mi minden ezen túl.


Bár kétségtelen, hogy Andrássy Gyula rokonságban állott a Batthyány-családdal, végsőnek szánt nyugvóhelyét nem volt szerencsés Polgárdiban kialakítani. A Budapesten meghalt ifj. Andrássy Gyulát ugyanis ideiglenes jelleggel temették el Polgárdin, végső nyughelyéül Tőketerebest szánták, ahova atyját is eltemették. A Szlovákiához került Tőketerebes a két háború között még kegyeleti okokból is nehezen volt megközelíthető. Az Osztrák Magyar Monarchia utolsó közös külügyminiszterének nem akadt olyan utóda, aki megpróbálta volna Ifj. gróf Andrássy Gyula és feleségének Andrássy Gyuláné született gróf Zichy Eleonóra grófnő hamvait Tőketerebesre vinni, vagy legalábbis a család másik birtokára, Tiszadobra, (amely a mai Magyarországon található) és az elhunyt végakaratának megfelelő módon eltemetni.

Ezt a kegyeleti aktust, vagyis azt, hogy az ifj. gróf Andrássy Gyula és feleségének hamvait a családi kriptába helyezzék, betöltve a végakaratot – az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány vállalta magára – reméljük ily módon teljesíteni is tudjuk nemzeti adóságunkat a hazájára jelentős örökséget hagyó férfiú felé.

Dr. Gergely András

Ifj .Gróf Andrássy Gyula Alapítvány