Ifj. gr. Andrássy Gyula kísérlete a lengyel államiság helyreállítására

A lengyel közvélemény sokra értékelte ifj. gr. Andrássy Gyulát és kísérletét a lengyel államiság helyreállítására. Az államférfi halálakor a lengyel lapok gyászkeretes nekrológokban méltatták a tevékenységét és még az angol Times is felemlítette érdemeit a háború alatti lengyel kérdés felkarolása körül.
Ifj. gr. Andrássy Gyula politikai gondolkodásában központi helyet foglal el egy erős, a cári kormányzat alól felszabadított Lengyelország megteremtése, mely fontos hatalmi tényezőként lenne jelen az egységesített Közép-Európában. A politikus közeli barátja és munkatársa, a svájci Revue Politique Internationale szerkesztője, Vályi Félix így foglalta össze ifj. gr. Andrássy Gyula Lengyelország-koncepcióját: „A gondolat lényege az volt, hogy fogjanak össze a magyarok és a lengyelek Közép-Európa rendezése előkészítésének s az így nyert erőt állítsák Anglia segítségével az új európai egyensúly szolgálatába. … A lengyel nemzet bizalommal fordult Andrássy egyénisége felé s benne garanciáját látta annak, hogy a Habsburgokat most már végleg lekössék egy öncélú és egységes lengyel állam mellé.”
Vályi Félix 1932 január 24-én, a Pesti Naplóban megjelentetett Andrássy Gyula kísérletei Magyarország megmentésére c. megemlékező írásában részletezi a széleskörű európai összefogás résztvevőinek szerepét: „Már 1916-ban megmozdultak Magyarország angol barátai, hogy a magyar befolyást megnyerjék egy olyan európai béke számára, mely a kettős monarchiát ugyan átalakítaná, de nem a Gross-Österreich alapján, hanem magyar politikai és szellemi vezetés alatt a lengyel kérdés bevonásával. A gondolat lényege az volt, hogy fogjanak össze a magyarok és a lengyelek Közép-Európa rendezésének előkészítésére, s az így nyert erőt állítsák Anglia segítségével az új európai egyensúly szolgálatába.” A szerkesztő az új lengyel állam létrehozásáról folytatott tárgyalásokra 1916 júniusában meghívta ifj. gr. Andrássy Gyulát Svájcba, ahol a lengyel mozgalom szellemi vezetőivel találkoztak. Az egyik legkiválóbb lengyel történetíró, a későbbi népszövetségi követ, Simon Askenazy, a későbbi lengyel külügyminiszter és emigrációs államelnök, Auguste Zaleski és a Párizsban élő dúsgazdag lengyel főúr, Taube báró egyaránt nagyrabecsülésüket fejezték ki ifj. gr. Andrássy Gyulának, aki a lengyel nép körében is rendkívüli népszerűségre tett szert.
Ifj. gr. Andrássy Gyula a létrehozandó lengyel állam stratégiai szerepét így jellemzi A jó béke céljai c. munkájában: „Legelsősorban Lengyelország ügye vonja magára figyelmünket; a mennyiben a lengyel-orosz társadalom activ részt venne küzdelmünkben, erkölcsi kötelességünkké válnék mindent megtenni, hogy Oroszországtól felszabadítsák. … Lengyelországnak Oroszországtól való felszabadítása mellett szól a stratégiai tekintet. Az a határvonal, a mely a nagy lengyel mocsarakig húzódnék el, sokkal könnyebben védhető Közép-Európára nézve, mint a jelenlegi. Lengyelország elvesztésével eltompulna az él, amelyet Oroszország a nyugat felé vert és mely Berlint, Bécset és Budapestet egyaránt veszélyezteti. … A lengyel nemzet új eleven erőt is állítana Közép-Európa szolgálatába a Kelet suprematiája ellen.”
A közelgő orosz békekötés kapcsán a Magyar Hírlap 1917 december 30-án megjelent A béketárgyalásról c. cikkében pedig az Osztrák-Magyar Monarchiához való csatlakozást szorgalmazta: „Lengyelország minden újabb felosztás kizárásával s fejlődését biztosító határok között úgy csatlakozzék a monarchiához, hogy ez kifelé akcióképes legyen s Magyarország törvényes önállósága teljes mértékben megóvassék benne. Amely mértékben sikerül ezt a megoldást megvalósítani, abban a mértékben fogom a békét sikeresnek s állandónak tekinteni.” A svájci Revue Politique Internationale 1917 október-decemberi számában közzétett La Grande Bretagne et la Paix: Reponse à lord Lansdowne (magyarul a Nyugat 1918. február 1-i számában jelent meg Nagy-Britannia és a béke. Válasz Lord Lansdownenak címmel) c. írás is hasonlóképpen vázolja Lengyelország jövőjét: „Ami a lengyel kérdést illeti: ez sem akadálya már a békének, miután megoldása magától az orosz elnyomástól megszabadult lengyel néptől fog függni, megfelelően a monarchia hivatalos programjának, amint azt legutóbb az osztrák kabinet elnöke meghatározta. A mi lengyel politikánk legkövetelőbb megoldása sem megy túl egy lengyel állam megalakulásán, mely a Habsburgok monarchiájához úgy fűződnék, hogy teljesen egyenrangúan állana a többi ott társult állam mellett, s mely biztosítaná nemzeti létét s fejlődését. Az Ausztriával társult Lengyelország kezessége volna a békének, mert befolyása a Habsburgok monarchiáját összekötővé tenné Németországnak s a nyugati nemzeteknek s előkészítene ezzel egy olyan kibékülést, mely elengedhetetlen feltétele minden állandó békének. E szempontból Angliának és Franciaországnak Lengyelország iránt érzett hagyományos hajlandósága még fontos szerephez juthat.”
Az I. világháború utáni megváltozott politikai légkörben ifj. gr. Andrássy Gyula a környező országok közül Lengyelországban látta az ideális szövetségest. A trianoni békediktátum előtt, az Új Magyar Szemle 1920 májusában kiadott első számában napvilágot látott A külpolitikai helyzet c. cikkében a magyar-lengyel közös határra tett javaslatot. Itt kifejtette, az orosz és a csehszlovák állam közé szorított „Lengyelországnak is szüksége volna olyan szomszédra, amely nem ellenséges, hanem baráti ösztönökkel viseltetik iránta s ezt Lengyelország legkönnyebben bennünk találja meg, mi pedig Lengyelországban. … Ezért határozott érdeke a mi határaink olyan módosítása, hogy szomszédokká váljunk.”

Felhasznált irodalom:
Ifj. gr. Andrássy Gyula: A béketárgyalásról. In: Magyar Hírlap. 1917. dec. 30., 1-2.o.
Ifj. gr. Andrássy Gyula: A jó béke czéljai. Bp., 1915, Franklin Társulat
Ifj. gr. Andrássy Gyula: A külpolitikai helyzet. In: Új Magyar Szemle. 1920. 1. szám. Május. 4-22.o.
Ifj. gr. Andrássy Gyula: Nagy-Britannia és a béke. Válasz Lord Lansdownenak. In: Nyugat, 1918, XI. évf. 3. szám, febr.1., 199-210.o.
Vályi Félix: Andrássy Gyula kísérletei Magyarország megmentésére. In: Pesti Napló. 1932.jan.24., 35-36.o.